A hídkorlátok anyagának megválasztása közvetlenül meghatározza azok védelmi teljesítményét, élettartamát és esztétikáját, amely olyan tényezők átfogó figyelembevételét igényli, mint az autópálya lejtő, a forgalom és a környezeti feltételek. Jelenleg az iparág főbb anyagait három kategóriába sorolják, amelyek mindegyike saját fókuszponttal és különböző hídforgatókönyvekhez való alkalmassággal rendelkezik:
1. Betonkorlátok: Erős és tartós, nagy forgalomra is alkalmas
A betonkorlát hagyományos és széles körben használt típus. Fő előnyük a szilárdság, a tartósság és az erős ütésállóság, amely képes ellenállni a nehéz járművek ütközésének. Alkalmasak autópálya hidak és országos autópálya hidak nagy forgalmú és nagy járműforgalmú. Felszerelhetők oszlopok közvetlen beágyazásával, karimákkal való összekötéssel, vagy a hídfedélzetbe egybeöntve betonacél rudak segítségével, ami rendkívül nagy stabilitást eredményez.
A betonkorlátoknak azonban vannak hátrányai is. Kialakításuk viszonylag egyszerű, esztétikailag valamivel gyengébb, viszonylag nehezek, szereléskor erős tartószerkezetet igényelnek. Hosszan tartó-használat után felületi kopás és repedések jelenhetnek meg, amelyek rendszeres ellenőrzést és karbantartást igényelnek. Az elmúlt években az építési technológia korszerűsítésével a betonkorlátok csúszóformás építési technológiát alkalmaztak, így teljes hosszában folyamatos építést érnek el. Ez nemcsak szép és esztétikus megjelenést eredményez, hanem megoldja az olyan gyenge pontok műszaki kihívásait is, mint az építési illesztések és a vágott varratok.
2. Fém korlátok: az esztétika és a funkcionalitás egyesítése, különféle hídtípusokhoz illeszthető
A fémkorlátoknak két fő típusa van: acél és alumíniumötvözet. Jelenleg ezek a hídkorlátok egyik fő választása, különösen alkalmasak városi hidakhoz és tájhidakhoz, ahol az esztétikum fontos. Az acélkorlátok nagy-szilárdságúak, ütésállóak-, és rozsdamentes-kezelést követően képesek alkalmazkodni a bonyolult kültéri környezetekhez. Ezenkívül könnyűek, könnyen felszerelhetők és nagymértékben képlékenyek, lehetővé téve a különböző formák kialakítását, egyensúlyban tartva a biztonságot és az esztétikát.
Az alumíniumötvözet korlátok ezzel szemben a korrózióállóságot részesítik előnyben, és kivételesen jól teljesítenek tengerparti és párás környezetben. Könnyebbek, mint az acél, és nagyobb esztétikai vonzerővel rendelkeznek, de szilárdságuk viszonylag alacsonyabb, és költségük magasabb, mint a hagyományos acélé. Például a Maying-híd felújítása során a sérült betonkorlátokat fém gerenda-oszlopkorlátokra cserélték, ami nemcsak a biztonsági szintet javította, hanem teljesen új külsőt is kapott a hídon. A fémkorlátok oszlopai és gerendái, mint teherhordó alkatrészek-, hatékonyan nyelték el az ütközési energiát, és könnyen megmunkálhatók és felszerelhetők, így a települési hidak előnyben részesített választása.
3. Kompozit anyagú védőkorlátok: új anyag, amely különleges helyzetekhez is alkalmas
A kompozit anyagú védőkorlátok az utóbbi években megjelent új típusú anyagok. Főleg szálerősítésű műanyagból készülnek, és fő előnyük a könnyű súly, a korrózióállóság, a nedves környezetben való rozsdaállóság, az egyszerű telepítés és az alacsony karbantartási igény. A kezdeti költségük azonban viszonylag magas, a hosszú távú teljesítményadatok-viszonylag szűkösek, és ütésállóságuk nem olyan jó, mint a fémanyagoké. Jelenleg főleg hídforgatókönyvekben használják őket, ahol magas a súly- és korrózióállósági követelmények, és viszonylag alacsony a forgalom.