A védőkorlát oszlopok távolságának nincs rögzített abszolút értéke. Meghatározása az út ütközési szintje, a veszélyességi fok és a konkrét építési rajzok alapján történik. A gyakorlati mérnöki alkalmazásokban főként a következő két hagyományos távolságot használják:
1. Szabványos távolság: 4 méter Általános útszakaszokon vagy szokásos védelmi igényű szakaszokon az oszlopok jellemzően 4 méteres távolságra vannak egymástól. Ez a távolság megfelel az alapvető védelmi követelményeknek, miközben figyelembe veszi a gazdasági költségeket is.
2. Megerősített távolság: 2 méter magas-kockázatú területeken, mint például ívek, hidak, veszélyes hegyi szakaszok, kereszteződések vagy középsávok, az oszlopok távolságát 2 méterrel növelik a védőkorlát robusztusságának és ütközésállóságának növelése érdekében. Egy oszlop elhelyezése egy szabványos 4 méteres védőkorlát panel közepén jelentősen javítja a védőkorlát ütközési energiát elnyelő képességét.
Ezen túlmenően egyes speciális vagy rendkívül veszélyes{0}}útszakaszok esetében a távolsági követelmények még szigorúbbak:
1- méteres távolság: Egyes középső sávvédő korlátoknál, amelyek előre beágyazott karmantyús beépítést használnak, vagy meghatározott fokozatokat (például SBm szintet) használnak, az oszloptávolság 1 méterre állítható be.
1,5 méteres távolság: A legmagasabb ütésállósági osztályú (például SA-szintű) autópálya fővonali védőkorlátoknál az oszloptávolság 1,5 méter.
Összegzés: Az oszloptávolság a legtöbb szabályos útszakaszon 4 méter, míg a fokozott védelmet igénylő veszélyes útszakaszokon 2 méterrel növelik a távolságot. A konkrét távolságbeállításokat szigorúan a tervrajzoknak és az útszakasz ütésállósági szabványainak megfelelően kell végrehajtani.